Theorien des Comics
Buchpräsentation von und mit Mag. Barbara Eder und Elisabeth Klar
Zeitpunkt: 29. November 2011, 17.30 Uhr
Ort: Österreich-Bibliothek, Universität Debrecen
Im Rahmen der Veranstaltung findet ein 50minütiger Vortrag mitsamt Präsentation von Bildbeispielen und der Lesung einzelner Texte aus dem Sammelband Theorien des Comics. Ein Reader (Hrsg. von Barbara Eder, Elisabeth Klar, Ramón Reichert. Bielefeld: transcript Verlag, 2011) statt.
Mit der aktuellen Popularität von Comicverfilmungen sind Comics heute in unserer Kultur präsenter als je zuvor. Gleichzeitig eröffnen Graphic Novels wie Art Spiegelmanns »Maus« neue Möglichkeiten der Beschäftigung mit sozialen Praktiken und kollektiver Erinnerung. Vor dem Hintergrund der zunehmenden Hybridisierung in Medien, Kunst und Kultur hebt dieser Reader das medienreflexive, narrative und politische Potenzial einer noch jungen Kunstform hervor und versammelt richtungsweisende Ansätze der internationalen Comicforschung aus den Bereichen »Transmedialität«,»Erzähltheorie«, »Interaktive Medien«, »Visuelle Kultur« und »Queer Theory«. Mit Beiträgen u.a. von Jens Balzer, Ole Frahm, Pascal Lefèvre, Mark McLelland sowie Kathleen Martindale und zahlreichen Abbildungen.
Die Buchpräsentation findet im Rahmen der Veranstaltungsreihe “Österreich liest. Treffpunkt Bibliothek 2011″ statt.
Theorien des Comics
Barbara Eder és Elisabeth Klar könyvbemutatója
Időpont: 2011. november 29., 17.30
Helyszín: Ausztria Gyűjtemény, Debreceni Egyetem
Az “Österreich liest. Treffpunkt Bibliothek 2011″ című rendezvénysorozat részeként kerül bemutatásra a Barbara Eder, Elisabeth Klar és Ramón Reichert szerzők szerkesztésében megjelent Theorien des Comics. Ein Reader (transcript Verlag, 2011) című kötet. A képregény elméleteit tárgyaló kötetet egy 50 perces előadás keretében mutatja be két szerzője, képek és szövegek prezentációjával egybekötve.
A képregények megfilmesítésének egyre nagyobb popularitása jelentős helyet jelöl ki jelen kultúránkban a képregények számára. A képregényalbumok (graphic novel), mint pl. Art Spiegelmann »Maus« című könyve, új távlatokat nyitnak a kollektív emlékezet vizsgálata területén is. A médiumok, a művészet és a kultúra egyre erősödő hibridizálódásának előterében a kötet hangsúlyozza a műfaj mediálisan reflexív, narratív és politikai potenciálját, és a nemzetközi képregénykutatás iránymutató kezdeményezéseit sorakoztatja fel a transzmedialitás, a narratológia, az interaktív médiumok, a vizuális kultúra és a queer theory területéről.
Geschrieben von Boglárka Bocsi
Geschrieben von Boglárka Bocsi
Im Gespräch mit der Übersetzerin: Éva Blaschtik erzählt über W.G. Sebald und seine Werke
Zeitpunkt: 09.11.2011, 17.00 Uhr
Ort: Líra Könyváruház, Debrecen, Piac utca 57.
In der gemeinsamen Veranstaltung des Deutschen Kulturforums Debrecen und der Líra Buchhandlung erzählt die Übersetzerin Éva Blaschtik über den vor zehn Jahren gestorbenen Schriftsteller, W.G. Sebald und seine Werke.
W.G. Sebald ist 1944 in einem bayrischen Dorf, in Wertach geboren. Seine Werke, die ihn zu einem der anerkanntesten deutschen Autoren machten, erschienen im Laufe seiner letzten 10 Lebensjahre, bis zu seinem Tod im Jahre 2001. Susan Sontag meint in ihrer Kritik zur Erscheinung von Austerlitz, wenn es heute so etwas wie eine literarische Größe gebe, dann sei Sebald ganz bestimmt eine. Er war von Frankreich, England und den USA an erster Stelle für den Nobel-Preis kandidiert, den er bestimmt bekommen hätte, wenn er nicht gestorben wäre.
Sebald verfolgte in seinen Werken die Spuren des vergessenen Lebens der Verfolgten, Verschwundenen und Vergessenen im wörtlichen Sinne. Er zeichnet die Lebensgeschichte seiner Figuren und gibt zugleich auch einen Überblick zur Geschichte Europas, indem er Erinnerungsstücke aus dem Leben realer Menschen zusammensetzt. Als Deutscher erschloss er glaubwürdig die Leiden des verfolgten Judentums. Zugleich brach er aber als erster ein Tabu, indem er darauf hinwies, dass es in der deutschen zeitgenössischen Literatur die Darstellung des Traumas, die die deutsche Gesellschaft am Ende des zweiten Weltkrieges durch den verheerenden Luftkrieg gegen die historischen Städte des Landes erlebte, gänzlich fehle. In Die Ringe des Saturn stellt er den Völkermord im Belgisch-Kongo bzw. die Leiden und Tragödie der Iren mit erschütternder Kraft dar.
Im Gespräch mit der Übersetzerin können die Interessenten in die besondere Betrachtungsweise von Sebald einen Einblick bekommen, in der sich für den oberflächlichen Beobachter unwesentlich scheinende Details zu einer neuen Erkenntnis zusammensetzen und die viele Leser dazu bewegt, dem Autor und seinen Helden zu folgen, wie das auch der Film Grant Green Patience (After Sebald) bestätigt, in dem der Crew die Wanderungen von Sebald in Suffolk wieder begeht.
Link-Tipps:
Das letzt postumus erschienene Intervirew mit W.G. Sebald (E)
Über den Film von Grant Green Patience (After Sebald) (E)
Fordítói est: beszélgetés W.G. Sebald könyveiről a fordítóval, Blaschtik Évával
Időpont: 2011. november 9. 17.00 óra
Helyszín: Líra Könyváruház, Debrecen, Piac utca 57.
A Debreceni Német Kulturális Fórum és a Líra Könyváruház fordítói estjén W.G. Sebaldról, a 10 évvel ezelőtt elhunyt német íróról, műveiről beszél az író könyveinek többségét magyarra fordító Blaschtik Éva.
W.G. Sebald 1944-ben született egy bajorországi kis faluban, Wertachban. 2001-ben bekövetkezett haláláig, életének utolsó, alig több mint tíz éve alatt jelentek meg művei, amelyek az egyik legelismertebb német szerzővé tették. Susan Sontag egy kritikájában úgy ítéli meg, hogy amennyiben manapság egyáltalán még létezhet irodalmi nagyság, akkor Sebald feltétlen az. Ha nem hal meg, nagy eséllyel megkapta volna az irodalmi Nobel-díjat is, Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok egyaránt az első helyen támogatta.
Sebald műveiben az üldözöttek, az eltűntek, elfelejtett emberek elfelejtett életének – szó szerint – a nyomába eredt. Valós életek emléktöredékeit összerakva rajzolja meg figurái élettörténetét, és egyben körképet ad Európa történelméről. Hiteles feltárója az üldözött zsidóság szenvedéseinek, ugyanakkor tabukat döntve elsőként veti fel, hogy hiányzik a kortárs német irodalomból annak a traumának az ábrázolása, amelyet a német társadalom élt meg a második világháború végén az ország történelmi városai ellen intézett megsemmisítő szőnyegbombázás következtében. A Szaturnusz gyűrűiben megrázó erővel ábrázolja a Belga Kongóban történt népirtást, az írek szenvedéseit és tragédiáját is.
A fordítói esten az érdeklődők a szövegek mélységeit jól ismerő fordítón, Blaschtik Éván keresztül betekintést kaphatnak Sebald különleges látásmódjába, amelyben a felületes szemlélő számára lényegtelennek tűnő részletek új felismerésekké állnak össze; és amely, mint azt Grant Green Patience (After Sebald) című, Sebald suffolki útjait bejáró filmje is mutatja, sok olvasót arra késztet, hogy az író és hősei nyomába eredjen.
Magyarul megjelent:
Sebald, W. G.: Kivándoroltak. Európa Könyvkiadó: Budapest 2006.
Sebald, W. G.: Austerlitz. Európa Könyvkiadó: Budapest 2007.
Sebald, W. G.: Szédület. Érzés. Európa Könyvkiadó: Budapest 2010.
Sebald, W. G.: A Szaturnusz gyűrűi. Európa Könyvkiadó: Budapest 2011.
Kapcsolódó linkek:
Az utolsó, posztumusz megjelent riport W.G. Sebalddal (E)
Grant Green Patience (After Sebald) c. filmjéről (E)
Bán Zsófia: Rosszkedvünk nyara – A negatív képesség menedéke
Csáki Márton: Az eltűnt tér nyomában
György Péter: Öt történet
Geschrieben von Boglárka Bocsi
Auf Deutsch mit deutschen Untertiteln
Zeit: 15.11.2011 / 16.00
Ort: Apolló Mozi / Debrecen, Miklós u. 1.
Eintritt frei!
Chris Kraus erzählt in seinem zweiten Kinospielfilm leidenschaftlich, kraftvoll und mit großer Nähe zu seinen Figuren von der Begegnung zweier ungleicher Frauen, von Auflehnung und Hingabe, Schmerz und der Sehnsucht nach Wahrhaftigkeit – und von der ungeheuren Kraft der Musik, die nicht versöhnt, aber den Kern der Freiheit in sich trägt.
Vier Minuten wurde bei seiner Uraufführung im Wettbewerb des Shanghai International Film Festivals – des einzigen A-Festivals Asiens – von der Jury unter Luc Besson mit dem Hauptpreis als Bester Film ausgezeichnet wurde. Nach weiteren internationalen Festivalauftritten u.a. in Toronto, Rio, Reykjavik und als Eröffnungsfilm der Reihe New German Films im New Yorker Museum Of Modern Art feierte Vier Minuten seine Deutschlandpremiere auf den Hofer Filmtagen, wo er den Preis für das beste Szenenbild gewann.
Link-Tipps:
Offizielle Webseite
Der Regisseur über den Film
Trailer
Anmeldung: hier
Németül – német felirattal
Időpont: 2011.11.15 / 16.00
Helyszín: Apolló Mozi / Debrecen, Miklós u. 1.
Belépés ingyenes!
Második nagy játékfilmjében Chris Kraus közvetlen közelségből szereplőihez, szenvedélyesen és nagy erővel mesél két nagyon különböző nő találkozásáról – lázadásról és odaadásról, fájdalomról és az igazság utáni sóvárgásról, a zene hatalmas erejéről, amely ugyan végső soron nem hoz megbékélést, de ott van benne a szabadság egy darabja.
A Sanghaji Nemzetközi Filmfesztiválon, Ázsia egyetlen A kategóriás filmfesztiválján Luc Besson vezetésével a zsűri a Négy percnek ítélte a legjobb filmnek járó fődíjat. A film németországi premierjére további nemzetközi szereplések után, többek között Torontóban, Rióban, Reykjavikban és a New York-i Museum Of Modern Art a Kortárs Német Filmek sorozatának nyitófilmjeként, a Hofi Nemzetközi Filmnapok keretében került sor, ahol elnyerte a legjobb díszlet díját.
Kapcsolódó linkek:
Hivatalos weboldal (D)
A rendező a filmről (D)
Trailer (D)
Jelentkezés: itt
Geschrieben von Enikő Tanyi
