Am 09. und 10. November 2011 fand im Institut für Germanistik der Universität Debrecen ein Übersetzerworkshop mit der Leitung der Übersetzerin Éva Blaschtik statt. Das Thema war ihre neueste Übersetzung, der Roman „Tauben fliegen auf” von Melinda Nadj Abonji. Die schweizerische Schriftstellerin ungarischer Herkunft erhielt dafür 2010 den Deutschen Buchpreis und noch in demselben Jahr auch den Schweizer Buchpreis. Nadj Abonjis Roman erscheint auf Ungarisch im Februar 2012 beim
Magvető Verlag. Die folgende Slide-Show soll Einblick in den Übersetzerworkshop geben.
Übersetzerworkshop im Institut für Germanistik from Deutsches Kulturforum Debrecen on Vimeo.
Indem Sie auf die unten stehenden Namen klicken, können Sie die von Éva Blaschtik ausgewählten drei besten Übersetzungen lesen. Bei ihrer Bewertung fand die Übersetzerin wichtig, dass der Text auf Ungarisch klingt, er soll Stimmung, Rhythmus haben und es ist wichtig, dass die Bedeutung der Übersetzung dem Originaltext nahe steht.
Zum Vergleich können Sie den Anfang des ersten Kapitels auf der Webseite von Melinda Nadj Abonji lesen.
Der Roman kann auf Deutsch in der Bibliothek des Deutschen Kulturforums Debrecen ausgeliehen werden. Weitere Information: info@deutsches-kulturforum.hu.
Die Übersetzungen
Kaskó Natália
Svercsok Szabolcs
Téglási Eszter
Blaschtik Éva műfordító 2011. november 09-én és 10-én fordítói műhelyszemináriumot tartott. A téma legújabb fordítása, Melinda Nadj Abonji, Svájcban élő, vajdasági magyar származású írónő „Tauben fliegen auf” (Galambok röppennek föl) című regénye volt. A műről fontos tudni, hogy a szerző 2010-ben elnyerte érte a Deutscher Buchpreis, majd azt követően Schweizer Buchpreis, a németországi illetve a svájci könyvkiadók irodalmi díját. Nadj Abonji német nyelvterületen óriási elismerést kapott, könyve magyarul 2012 februárjában jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában. A következő fotóbeszámoló remélhetőleg nemcsak a szemináriumba enged betekintést, hanem talán kedvet is ad a regény elolvasáshoz Blaschtik Éva tolmácsolásában.
Übersetzerworkshop im Institut für Germanistik from Deutsches Kulturforum Debrecen on Vimeo.
Az alábbiakban a nevekre klikkelve olvashatják a Blaschtik Éva által kiválasztott három legjobb fordítást. A műfordító elmondta azt is, hogy mi alapján döntött. „Rendesen dolgoztak a diákok mindannyian, még az is látszik, hogy élvezték. Az értékelésnél a fő szempontom az volt, hogy » megszólaljon« a szöveg magyarul. legyen hangulata, ritmusa, és minél jobban közelítsen az eredetihez. Hogy ne legyenek benne nagy félrefordítások (kisebbek lehetnek)“
Összehasonlításképp az eredeti mű első fejezetéből egy részlet Melinda Nadj Abonji honlapján olvasható.
Érdeklődés esetén a regény németül kikölcsönözhető a Debreceni Német Kulturális Fórum könyvtárából. További Információ info@deutsches-kulturforum.hu.
A fordítások
Kaskó Natália
Svercsok Szabolcs
Téglási Eszter
Geschrieben von Enikő Tanyi
Abendmahl
Eine Ausstellung von Botond (*3. März 1949 † 27. Oktober 2010)
Modem, Debrecen
04.02.2012 – 27.05.2012
Das Kunstmuseum Modem stellt in einer Einzelausstellung die Werkgruppe Abendmahl des 2010 verstorbenen Künstlers Botond aus. Der 1949 in Pécs geborene Künstler lebte und arbeitete in Nürnberg und Budapest. Sein umfangreiches Ouevre umfasst zahlreiche Werkgruppen, die Kleinplastiken, Assemblagen, Raumskulpturen, Rauminstallationen und Zeichnungen bis hin zu groß angelegten Projekten enthalten, mit denen der Künstler Botond internationale Bekanntheit erlangte. Sein Werk vermittelt eine intensive Erfahrung mit der Vergänglichkeit und stellt zivilisationskritische Fragen. Die formale Vielgestaltigkeit und die sinnlichen Qualitäten seiner Arbeiten entstehen durch seinen experimentellen Umgang mit Materialien und Techniken.
In seiner letzten Werkgruppe Abendmahl hat Botond sich Stationen der Passionsgeschichte und christlicher Themen angenommen. Die LKW-Plane wird zum Träger seiner Version Des letzten Abendmahls von Leonardo Da Vinci, des Schweißtuchs der Veronika und des Turiner Grabtuchs. Sie bildet eine Brücke zwischen den archaischen Themen der christlichen Kultur zur Gegenwart.
Leonardos Das letzte Abendmahl inspirierte Generationen von Künstlern zu Interpretationen und Kopien. Botond schuf aus dem zweidimensionalen Fresco ein raumgreifendes Bild. Das Raum-Bild Abendmahl lässt den Betrachter zum aktiven Teil des Werkes werden und bildet als zentrale Arbeit das sakrale Zentrum.
Das Turiner Grabtuch wird als Relikt verehrt, in dem Jesus nach der Kreuzigung begraben wurde. Botond arbeitete die Struktur eines Körpers in sein Material LKW-Plane ein. Durch diese abstrakte Fälschung wird die immerwährende Diskussion um das zweifelhafte Relikt neu beleuchtet. Das Schweißtuch der Veronika, auf dem das Antlitz Christi als “Vera ikon” (wahres Bild) zu sehen ist, inspirierte Botond zu 14 eigenen Variationen.
Der Werkkomplex Abendmahl ist ein offener Diskurs über Religion und christlichen Glauben. Der Betrachter wird vom Künstler aufgefordert, die vom ihm geschaffenen Leerstellen mit eigenen Erfahrungen und Emotionen zu füllen.
Das Deutsche Kulturforum Debrecen organisiert Begleitveranstaltungen zur Ausstellung. Über Führungen hinaus werden ein Podiumsgespräch mit ExpertInnen im Breich Architektur, Literaturwissenschaft und Ästhetik, eine literarische Lesung und ein Symposium.
A Vacsora – Das Abendmahl
Botond kiállítása
Modem, Debrecen
2012.02.04 – 2012.05.27.
A Modemben február 4-től látható a 2010-ben elhunyt művész, Botond A Vacsora/ Das Abendmahl című műcsoportja. Az 1949-ben Pécsett született művész Nürnbergben és Budapesten élt és alkotott. Szerteágazó tevékenysége a kisplasztikától és rajzoktól kezdve az asszemblázsokon, térszobrokon, térinstallációkon át egészen a nagyléptékű projektekig ível, amelyekkel Botond nemzetközi elismerést vívott ki. Művei a múlandóság intenzív tapasztalatát közvetítik és civilizációkritikai kérdéseket vetnek fel. Az anyagokkal és technikákkal való kísérletezés adja alkotásai sajátos érzéki minőségét és formai sokrétűségét.
A Vacsora/Das Abendmahl című utolsó sorozatában Botond megidézi a passiótörténetet és más keresztény témákat dolgoz fel. Leonardo Utolsó vacsorájának, Veronika kendőjének és a Torinói lepelnek változatainak hordozójaként a teherautó-ponyvát választotta, hidat képezve ezáltal a keresztény kultúra archaikus témái és a jelen között.
Leonardo Utolsó vacsorája művészek számtalan generációját ihlette másolatokra és parafrázisokra. A kétdimenziós freskót Botond kiterjesztette a térbe, sajátos térinstallációt alkotott. A Vacsora tér–képként a nézőt a mű aktív részesévé teszi, s központi műként egyfajta szakrális centruma a kiállításnak.
A Torinói lepel, amelyben Jézust a keresztrefeszítés után eltemették, relikviaként tisztelt. Botond a teherautóponyván egy emberi test struktúráját dolgozta ki, s ezzel az absztrakt hamisítással új fényt vetett a kétséges eredetű kultusztárgy körüli folyamatos vitára. Veronika kendője, amelyen Jézus arcképe mint az igazi képmás (Vera icon) látható, Botondot 14 darab saját változat elkészítésére inspirálta.
A Vacsora műcsoport nyitott diskurzus a vallásról és a keresztény hitről: a művész a nézőt arra készteti, hogy az általa teremtett üres helyeket saját tapasztalataival és érzelmeivel töltse meg.
A kiállításhoz Debreceni Német Kulturális Fórum kísérő rendezvényeket szervez. A tárlatvezetéseken kívül tervek között szerepel egy pódiumbeszélgetés az utolsó vacsora teréről egy építésszel, egy irodalomtörténésszel és egy esztétával, irodalmi felolvasóest és egy szimpózium.
Geschrieben von Kovács Krisztina
Geschrieben am Januar 26th, 2012 in Musik, Oper, Theater
KORNGOLD: Die tote Stadt
Uraufführung der Oper in Ungarn: 27.01.2012.
Weitere Vorstellungen: 4., 6., 8. 02. 2012.
Csokonai Színház Debrecen
Der doppelte Oscar-Preis-Träger Korngold ist einer der bekanntesten Komponisten des goldenen Zeitalters der Filmmusik des 20. Jahrhunderts. Er war unter denen, die den sogenannten Hollywood-Klang erfunden haben. Sein Hauptwerk, Die tote Stadt ist eine echte Kuriosität, es wird nur von den größten Opernhäusern auf den Spielplan gesetzt. Die Debrecener Vorstellung ist die Uraufführung der Oper in Ungarn. In der visionären Regie von Wlad Troizki treten zwei Stars der Ungarischen Staatsoper auf: Szilvia Rálik und Zoltán Nyári. Die Debrecener Kodály-Philharmoniker dirigiert Balázs Kocsár.
Weitere Informationen finden Sie über die Oper hier.
KORNGOLD: A HALOTT VÁROS
Magyarországi ősbemutató: 2012. január 27.
További előadások: 2012. február 4., 6., 8.
Csokonai Színház Debrecen
A 20. századi filmzene aranykorának egyik legismertebb komponistája, az úgynevezett hollywoodi hangzás egyik kidolgozója, a kétszeres Oscar-díjas Erich Wolfgang Korngold. Főműve, A halott város igazi kuriózum, csak a legnagyobb operaházak tűzik műsorukra. A debreceni előadás magyarországi ősbemutató. Vlad Troickij látomásos rendezésében a Magyar Állami Operaház két csillaga lép fel: Rálik Szilvia és Nyári Zoltán. A Kodály Szimfonikusokat Kocsár Balázs vezényli.
További információk a Csokonai Színház honlapján
RÖVIDEN KORNGOLDRÓL ÉS A HALOTT VÁROSRÓL
Erich Wolfgang Korngold 1897-ben született Brünnben, apja ismert zenekritikus, Julius Korngold. A csodagyereknek számító fiú Bécsben nőtt fel, a bécsi Hofoperben mutatták be első balettjét 1910-ben.
A világhírű karmester, Bruno Walter 1916-ban mutatta be Münchenben első két operáját: Polükratész gyűrűje, Violanta.
Giacomo Puccini 1920-ban, A halott város bemutatásának évében „a német zene legnagyobb reménységének” nevezte az akkor 23 éves Korngoldot. Puccini látta is a darabot 1921-ben Bécsben és nagy tetszéssel fogadta.
A zsidó származású Korngold 1929-ben Max Reinhardt rendező tanácsára utazott először Hollywoodba, hogy Mendelssohn Szentivánéji álom című művét áthangszerelje a Warner stúdiónak. A pozitív visszajelzések hatására új operát írt Kathrin címmel, amelynek bemutatójára hazautazott, de hamarosan újabb felkérés érkezett a Paramount Filmstúdió részéről. A zeneszerző pár évig ingázott az USA és Ausztria között, de első Oscar-díja (amelyet az Anthony Adverse című filmért kapott) után zsidó származása miatt már nem mert hazamenni, és végleg Amerikában maradt.
Az Anschluss után még írt néhány kamaradarabot és kórusművet, de tudván, hogy ezeket nem mutatják be szülőföldjén, teljesen a filmekre koncentrált. A II. világháború után szeretett volna visszatérni a hazájába és a klasszikus zenéhez, ám két év mellőzöttség után visszautazott Hollywoodba, ahol tovább írta filmzenéit. Hatvanéves korában, egy új opera tervezése közben hunyt el Hollywoodban.
Az opera: Az első világháború után szomorú aktualitással bíró A halott város című opera hatalmas sikert aratott: 1920-ban Hamburgban és Kölnben is bemutatták. Egy évvel később pedig már a Metropolitanben tűzték műsorra New Yorkban. A halott várost tartja a zeneirodalom Korngold fő művének.
A mai operavilág egyik legjelentősebb rendezője, Willy Decker 2004-ben vitte színre a Salzburgi Ünnepi Játékokon, ami egyfajta Korngold-reneszánsz nyitányát jelentette, a londoni Royal Opera House 2009-ben tűzte műsorára A halott várost, amelyet magyar operaszínpadon eddig nem láthattunk.
A halott város főszereplője Paul halott feleségét, Marie-t gyászolja, és nem tud az emlékektől elszakadni. Mígnem feltűnik egy táncosnő, Marietta, aki kísértetiesen hasonlít a halott nőre… „A szövegkönyv az akkor újszerű pszichoanalízis tanait követi, bizonyos értelemben a színpadi illúziót használja fel a beteges kötődés oldásának ábrázolására… Két síkon árad a zene, a döntően zenekari szint a mindenkori érzelmi tartalmakat közvetíti a néző felé, míg a zenedrámai a cselekményt viszi előre” – olvasható Batta András Opera című hatalmas könyvében.
Geschrieben von Kovács Krisztina
