Das Deutsche Kulturforum Debrecen bietet sein nächstes Programm an, das sich in Kooperation mit dem Goethe-Institut Budapest stattfindet.
Saša Stanišić stellt sich auch in Debrecen vor und liest aus seinem neulich erschienenen Erzählband Fallensteller. Anschließend wird ein Gespräch mit dem Autor geplant, moderiert von Verena Vortisch.
Erfahren Sie mehr über Saša Stanišić und sein Werk:
Ein vom Leben nicht sehr verwöhnter alter Mann hat eine Leidenschaft für die Magie. Er bittet um Ruhe für die Große Illusion. Aber die Gemeinde trinkt Kaffee und hält nicht still. Anders der Fremde, er ist geduldig. Er will helfen, sagt er und bietet Lösungen an: manche sind keine, manche tun weh, und manche haben Gitter aus gebogenem Draht. Zwei Freunde ziehen durch Europa, sie reden und meiden das Zuhören, sie lügen und stehlen, jagen mit Karacho und Geschick ihren Sehnsüchten hinterher: einer syrischen Surrealistin, einem bedrohten Vogel und Rebekka. Um nur ein paar zu nennen. Dies sind Geschichten über Menschen, die Fallen stellen, Menschen, die sich locken lassen, Menschen die sich befreien – im Krieg und im Spiel, mit Trug und Tricks und Mut und Witz. (Quelle)
2016. szeptember 29-én 16.00 órától aMéliusz Juhász Péter Könyvtárban(Debrecen, Bem tér 19.)a Német Kulturális Fórum vendége Saša Stanišić, aki 2016-ben megjelent Fallensteller (’Csapdaállítók’) című regényéből tart felolvasást. Ezt követően Verena Vortisch beszélget az íróval.
In jedem Jahr erscheinen im deutschsprachigen Raum ungefähr 8000 Kinder- und Jugendbücher, darunter 6000 original deutschsprachige Ausgaben. Diese beeindruckende Zahl ist nicht nur Zeichen für die Vitalität der Branche, sondern fordert auch zu einer Standortbestimmung auf: Was zeichnet die aktuelle deutschsprachige Kinder- und Jugendliteratur aus? Welche Charakteristika gibt es, welche thematischen Akzente, Erzählformen und stilistischen Besonderheiten?
Um über deutschsprachige Kinder- und Jugendliteratur zu informieren und ihre Verbreitung im Ausland zu fördern, haben das Goethe-Institut Prag und die Internationale Jugendbibliothek für die Ausstellung „Von allem Anfang an“ 2013 eine gemeinsame Auswahl über die allgemeinen Tendenzen der letzten Jahre getroffen.
In dieser Sammlung findet man neben Erzählungen und Fantasyromanen auch Bilderbücher und Krimis – neulich sogar in digitaler Form. Die Ausstellung, die dem Publikum u.a. auch drei schon ins Ungarische übersetzte Bände vorstellt, ist
vom 11. Mai bis zum 10. Juni 2016
in der Méliusz-Juhász-Péter-Bibliothek zu besuchen.
Zur Eröffnung der Ausstellung um 11 Uhr am 11. Mai erwarten wir jede Interessierte.
Danach findet ein Workshop statt, wo 10-14 jährige Jugendliche sich mit dem Ausstellungsmaterial und der deutschsprachigen Kinder- und Jugendliteratur im Allgemeinen auf spielerische Weise auseinandersetzen können.
Als Begleitprogramm wird am 10. Juni eine Lesung für Schüler organisiert.
Man kann festhalten, dass die Vitalität des deutschsprachigen Kinder- und Jugendbuchs sich nicht allein in der großen Zahl von Neuerscheinungen ausdrückt. Zwar gibt es einerseits die klare Tendenz, Bücher für bestimmte Ziel- und Altersgruppen zu produzieren und dabei Botschaften und Handlungsanweisungen zu geben. Andererseits ist jedoch ebenso das Bestreben spürbar, starre Kategorien zu durchbrechen. Gerade in jenen „Zwischenwelten“ entstehen oft Bücher von hoher ästhetischer Qualität, die keine Scheu vor schwierigen Themen haben und die bestrebt sind, eine neue Bild- und Formsprache zu entwickeln.
A német nyelvterületen évente mintegy 8000 gyerek- és ifjúsági könyv jelenik meg, közülük 6000 az eredeti német nyelvű mű. Ez a tekintélyes szám a műfaj virágzásáról tanúskodik, és egyszersmind szükségessé teszi, hogy meghatározzuk, mi az, ami jellemzi a mai német gyerek- és ifjúsági irodalmat. Melyek a fő vonásai, a tematikus hangsúlyai, milyenek az elbeszélésformái és a stiláris sajátosságai?
A német nyelvű gyerek- és ifjúsági irodalom támogatására és külföldi terjesztésének elősegítésére a prágai Goethe Intézet és a müncheni Nemzetközi Ifjúsági Könyvtár (Internationale Jugendbibliothek) 2013-ban közös könyvválogatást készített, hogy „A kezdet kezdete” címen vándorkiállításon mutassák be a közelmúlt általános tendenciáit.
A gyűjteményben elbeszélések és fantasy-regények mellett képeskönyveket és krimiket is találunk – mára már egyre többször digitális formátumban is. A kiállítás, melyben többek között három magyar fordításban is megjelent kötet is bemutatásra kerül,
2016. május 11. és június 10. között tekinthető meg
a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban.
A május 11-én 11 órakor kezdődő megnyitóra minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk.
A megnyitót játékos foglalkozás követi felső tagozatos gyerekek számára, melynek során a kiállítás anyagába és a német nyelvű gyermek-és ifjúsági irodalom világába nyerhetnek közelebbi bepillantást a résztvevők.
Záróeseményünkre június 10-én kerül sor, egy iskolásoknak rendezett felolvasás keretein belül.
Leszögezhetjük, hogy a német nyelvű gyerek- és ifjúsági könyvek virágzása nem csak számokban nyilvánul meg. Jóllehet világosan kivehető az a tendencia, hogy meghatározott cél- és korcsoportok számára jelentessenek meg könyveket és ennek során üzeneteket közvetítsenek és cselekvési mintákat adjanak, ugyanakkor viszont az a törekvés is érezhető, hogy felrúgják a merev kategóriákat. Épp e „köztes világokban” születnek azok magas esztétikai minőséget képviselő könyvek, amelyek a nehéz témáktól sem riadnak vissza, és arra törekednek, hogy új képi és formanyelvet alakítsanak ki.
2015. március 19-én 16.00 órától aMéliusz Juhász Péter Könyvtár Főkönyvtára (4025 Debrecen, Bem tér 19.)ad helyszínt következő író-olvasó találkozónknak.
Vendégünk a kijevi születésű, 1999 óta Berlinben élő, német nyelven alkotó Katja Petrowskaja, aki első, 2014-ben megjelent Vielleicht Esther (Talán Eszter) című díjnyertes regényéből tart felolvasást. Ezt követően Kurdi Imre beszélget az írónővel.
A mű egy részletéért az írónő 2013-ban Klagenfurtban elnyerte az Ingeborg Bachmann-díjat. A regényt 2014 tavaszán jelölték a Lipcsei Könyvvásár Díjára.
A „Talán Eszter“ című regényről:
Valóban Eszternek hívták az apa nagyanyját, aki 1941-ben, a megszállt Kijevben ott maradt egyedül az elmenekült család lakásában? Vajon ki hallotta a jiddis szavakat, amelyekkel oly bizalommal fordult az utcán a német katonákhoz? S ki állt és figyelt az ablaknál, amikor a katonák „lélektelen rutinnal“ lelőtték a bábuskát?
A lezáratlan családi történet, amelyet Katya Petrovszkaja rövid fejezetekben mesél el, tragikus korszakregény is lehetett volna: a diák Juda Stern, az egyik nagybácsi, 1932-ben merényletet követett el Moszkvában a német nagykövetség tanácsosa ellen. Stern bátyja, egy odesszai forradalmár a földalatti mozgalomban a Petrovszkij nevet választotta magának. Az egyik dédapa Varsóban árvaházat alapított süketnéma zsidó gyerekek számára.
De ha már a név sem, akkor mi lehet biztos egyáltalán?
Az óriási anyag epikus kibontása helyett az írónő a helyszíneken tett látogatásairól ír, egy ízzé-porrá tört, traumatikus évszázadot idéz meg, olyan szereplőkkel a középpontban, akiknek az arca ma már homályba vész. Hitetlenkedés, kétségek, humorérzék hatja át ennek a megindító könyvnek minden mondatát. (Forrás)
Unsere nächste Lesung findet am 19. März 2015 ab 16.00 Uhr statt in der Méliusz-Juhász-Péter-Bibliothek(4025 Debrecen, Bem Platz 19.).
Dieses Mal kommt Katja Petrowskaja in Debrecen zu Gast, die in Kiew geboren ist, aber seit 1999 in Berlin lebt und auch ihren ersten Roman in deutscher Sprache verfasst hat. Sie stellt dem Debrecener Publikum ihr 2014 erschienenes, preisgekröntes Debüt Vielleicht Esther vor. Nach der Lesung wird ein Gespräch mit der Autorin geplant, moderiert von Imre Kurdi.
Für einen Auszug aus dem Buch erhielt sie 2013 in Klagenfurt den Ingeborg-Bachmann-Preis. Der Roman war im Frühjahr 2014 für den Preis der Leipziger Buchmesse nominiert.
Zum Roman „Vielleicht Esther“
Hieß sie wirklich Esther, die Großmutter des Vaters, die 1941 im besetzten Kiew allein in der Wohnung der geflohenen Familie zurückblieb? Die jiddischen Worte, die sie vertrauensvoll an die deutschen Soldaten auf der Straße richtete – wer hat sie gehört? Und als die Soldaten die Babuschka erschossen, „mit nachlässiger Routine“ – wer hat am Fenster gestanden und zugeschaut?
Die unabgeschlossene Familiengeschichte, die Katja Petrowskaja in kurzen Kapiteln erzählt, hätte ein tragischer Epochenroman werden können: der Student Juda Stern, ein Großonkel, verübte 1932 ein Attentat auf den deutschen Botschaftsrat in Moskau. Sterns Bruder, ein Revolutionär aus Odessa, gab sich den Untergrundnamen Petrowski. Ein Urgroßvater gründete in Warschau ein Waisenhaus für taubstumme jüdische Kinder.
Wenn aber schon der Name nicht gewiss ist, was kann man dann überhaupt wissen?
Statt ihren gewaltigen Stoff episch auszubreiten, schreibt die Autorin von ihren Reisen zu den Schauplätzen, reflektiert über ein zersplittertes, traumatisiertes Jahrhundert und rückt Figuren ins Bild, deren Gesichter nicht mehr erkennbar sind. Ungläubigkeit, Skrupel und ein Sinn für Komik wirken in jedem Satz dieses eindringlichen Buches. (Quelle)
Das Programm findet in Kooperation mit dem Goethe-Institut Budapest statt und gehört zu den hervorgehobenen Veranstaltungen des Projekts Schwerpunkt: Debrecen.
2014. október 15-én 16.30 órától aBenedek Elek Könyvtárban (Debrecen, Piac u. 68.)vendégünk Michael Kumpfmüller, aki 2011-ben megjelent Az élet gyönyörűsége című regényéből tart felolvasást. Ezt követően Forgách András beszélget az íróval.
Tudnivalók Michael Kumpfmüllerről és legújabb művéről (német nyelven):
Franz Kafka és Dora Diamant, az író utolsó szerelme, valamint fiatalkori barátja, a dombóvári magyar orvos, Klopstock Róbert különös hármasáról szól ez a finom szövésű és megrázó regény, mely végigköveti a XX. század egyik legfontosabb szerzőjének utolsó hónapjait.
Kafka 1923 júniusában ismeri meg Dorát, amikor látogatóba érkezik egy kis balti-tengeri fürdővárosba. A vidám és élettel teli lány azonnal elbűvöli a negyvenéves, súlyosan beteg férfit, aki pár hét múlva olyat tesz, amit korábban teljesen lehetetlennek gondolt: Berlinben összeköltözik a lánnyal, és együtt próbálnak boldogulni a hiperinflációtól sújtott weimari köztársaság kiszámíthatatlan viszonyai között. Amikor pedig Franz tüdőbajjal kórházba kerül, az őt ápoló Dora csak egyvalakire számíthat: a szanatóriumban orvosként praktizáló Róbertre, akinek barátjával ellentétben sikerült kigyógyulnia a halálos kórból.
Michael Kumpfmüller az összes elérhető naplót, levelezést és dokumentumot felhasználta regénye megírásához, amely teljesen átrajzolja a Kafkáról alkotott eddigi képünket.
Igen jól elgondolható, hogy az élet gyönyörűsége ott található készenlétben mindenki körül, a maga egész gazdagságával, de elfüggönyözve, mélyen, láthatatlanul, nagyon messze. De ott van, nem ellenségesen, nem idegenkedve, nem süketen. Ha az igazi nevén szólítja az ember, a megfelelő szóval, akkor jön is. Ez a varázslat lényege: nem teremt, hanem szólítja. (Kafka: Naplók, 1921.)
Das Deutsche Kulturforum Debrecen bietet sein nächstes Programm an, das sich in Kooperation mit dem Goethe-Institut Budapest stattfindet.
Michael Kumpfüller liest aus seinem aktuellsten Roman Die Herrlichkeit des Lebens vor, der 2011 erschienen ist. Anschließend wird ein Gespräch mit dem Autor geplant, moderiert von András Forgách.
Ort und Zeit: Benedek Elek Bibliothek, Debrecen Piac Str. 68.
Ab 16.30 Uhr, am 15. Oktober 2014
Eintritt frei!
Alle Interessierten sind herzlich willkommen!
Wissenswertes über Michael Kumpfmüller und seinen Roman:
Die Liebe eines Lebens. Überlebensgroß ist der Mythos Franz Kafka, dessen Nachruhm als Schriftsteller scheinbar mit einem weithin unglücklichen Leben erkauft wurde. Doch nun wirft Michael Kumpfmüller ein helles, fast heiteres Licht auf den berühmten Dichter und zeichnet liebevoll und diskret einen Menschen, der in seinem letzten Jahr die große Liebe findet und sein Leben in die Hand nimmt, bevor es dafür zu spät ist. Im Sommer 1923 lernt der tuberkulosekranke Franz Kafka, als Dichter nur Eingeweihten bekannt, in einem Ostseebad die 25-jährige Köchin Dora Diamant kennen. Und innerhalb weniger Wochen tut er, was er nicht für möglich gehalten hat: Er entscheidet sich für das Zusammenleben mit einer Frau, teilt Tisch und Bett mit Dora. In Berlin wagt er mit ihr das gemeinsame Leben, mitten in der Hyperinflation der Weimarer Republik. Den täglich kletternden Preisen, den wechselnden Untermietquartieren, den argwöhnischen Eltern zum Trotz: Bis zu seinem Tod im Juni 1924 werden sich Franz Kafka und Dora Diamant, von wenigen Tagen abgesehen, nicht mehr trennen. Aus dieser wahren Geschichte macht Michael Kumpfmüller einen feinsinnigen, behutsamen und kenntnisreichen Liebesroman. Kafkas Tagebücher, seine Briefe und letzten Texte kennt er genau und webt sie zart in die Erzählung ein. Aber ebenso sehr widmet er sich Doras Sicht, dem Blick der verliebten jungen Frau auf ihren rätselhaften, sterbenden Mann. Und so gelingt Kumpfmüller eine tief anrührende Parabel über das Leben und die Liebe, das Schreiben und den Tod.
Das Deutsche Kulturforum Debrecen bietet sein nächstes Programm an, das sich in Kooperation mit dem Lenau-Haus Pécs und dem Goethe-Institut Budapest stattfindet.
Annika Scheffel liest aus ihrem zweiten Roman Bevor alles verschwindetvor, der dieses Jahr erschienen ist. Anschließend wird ein Gespräch mit der Autorin geplant, moderiert von Krisztina Kovács.
Wissenswertes über Annika Scheffel und ihren neuen Roman:
Wie in einer Hängematte liegt der kleine Ort im Tal, hier haben es sich Jula, Jules und die anderen über die Jahre bequem gemacht. Seit sie zur Taufe durch den spärlichen Flussarm gezogen wurden, fühlen sie sich gewappnet für so ziemlich alles: An Gott glaubt hier keiner, man glaubt an blaue Füchse und an kopflose Löwen. Eines Tages werden in den umliegenden Wäldern »die Verantwortlichen« gesichtet, mit Bauplänen für ein Erholungsgebiet. Eine Umsiedlung des Ortes steht bevor. Mit allem, was sie haben, lehnen die Bewohner sich auf gegen das Urteil. Aber Widerstand fordert Zusammenhalt, und ein jeder muss zuerst die eigenen Gespenster zähmen oder sie jetzt, im Kampf gegen das Verschwinden, endlich und für alle Zeit freilassen.
2013. december 4-én 18.00 órától a Debreceni Egyetem Osztrák Könyvtárában vendégünk Annika Scheffel, aki második, ez évben megjelent Mielőtt eltűnik minden című regényéből tart felolvasást. Ezt követően Kovács Krisztina beszélget az írónővel.
